Új világ a babával

Sosem gondoltam volna, hogy ennyit lehet tanulni abból, hogy az ember eteti a gyerekét. A hozzátáplálással nem csak számára nyitottam meg egy új világot, hanem magamnak is.

(Akinek ez új témakör lenne: a hozzátáplálás az a folyamat, amikor az ember az anyatejen vagy tápszeren kívül elkezd adni a gyermekének másfajta táplálékot is.)

Több módszer létezik, illetve anyáink sem úgy csinálták, ahogyan mi manapság. A 2 hagyományosnak számító típusból (BLW és a 3 naponta egy új íz közül) az utóbbit követtük. Ennek lényege, hogy egyenként vezetjük be a különböző gyümölcsöket, zöldségeket, gabonákat, húsokat stb… kezdve az egyszerűbbekkel az almával, barackkal, meggyel stb…

Ahogy az ember fokozatosan halad az összetevőkkel, merülnek fel az újabbnál újabb ötletek és vágyak az ínyencségekről, amiket szeretne adni a gyerekének – még ha az nem is tud róla, hogy lenne rá igénye vagy esetleg utóbb kiderül, hogy nem is volt neki. Sok esetben viszont ezekhez még nincs meg a megfelelő alapanyag az ehetők között vagy „jó anyu” módra nem szeretnénk a gyereket bizonyos dolgokra rászoktatni.

Természetesen mikor még nem értük el a „tojás korát”, hiszen azt is csak megadott kor után lehet nekik adni, mi már kinéztük a Babacsintát (a felnőtt verzió babásított változata). El nem tudtam képzelni, hogy meglehet valósítani tojás nélkül is, mígnem megtaláltam valahol, hogy alma-, körte pürével vagy banánnal is működik a recept.

Kétkedve ugyan, de neki álltam (minden gyerek ezt eszi kizárt, hogy az enyém kimaradjon belőle alapon!) És működött! A gyümölcstől, pedig külön mesterséges cukorra sem volt szükség, hiszen nem csak a tojást, de a cukrot is pótolta. Finom volt, amit onnan tudok, hogy a megmaradt cafatokat én ettem meg.

Úgy éreztem alapjaiban rengeti meg édesszájú világomat és kicsivel később még a diétának is kevésbé volt félelmetes neki kezdeni, hiszen még ezt is meg lehet oldani, természetes módon!

Úgy éreztem, megtaláltam az egészséges nasik egyik alappillérét! A titkot, amivel az „ősidőkben” a cukrok ideje előtt is édességnek nevezhettek bármilyen süteményt! Persze ez minden bizonnyal erős túlzás, de az én fejemben akkor és ott ez minimum a Nagy BUMM erejével hatott!

A másik nagy meglepetés számomra az volt, hogy az általunk használt bébiétel márka (mert a gyerekem az én főztömet csak ritkán hajlandó megenni), finom! Időnként abból is meghagyott és pl a répa, krumpli, lazac egy pár csepp citrommal, tökéletes felnőtt eledellé vált.

Ez elgondolkoztatott. A sok sütés, főzés közepette… a rengeteg különféle fűszerrel és elkészítési móddal karöltve már-már elfelejtjük, hogy lehet ezeket könnyebben. Elfelejtjük, hogy milyen is volt az alapanyagaink valódi íze és azt, hogy ezek akár magukban vagy jóval kevesebb összetevővel is finomak!

Itt már kezdett is derengeni, hogy nem kéne ezt a dolgot túl gondolni. Lehet egyszerűbb fűszerezéssel, egyszerűbb elkészítési móddal is nagyon ízletes ételeket készíteni és lehet a diétát is sokkal időtakarékosabban, élvezetesebben kivitelezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük